Instant boldogság

Az emberek folyton a boldogságok keresik, nagy célokat tűznek ki maguk elé, amiktől azt gondolják, hogy boldogabbak lesznek, mindig többre vágynak, ami van, több pénzre, nagyobb házra, kocsira, több fizetésre, életük végéig tartó boldog házasságra. Az a baj, hogy nem értékeljünk, amink van, nem fordítunk elég figyelmet a hétköznapokra, nem éljük meg a maga teljességében a jelent, pedig a boldogság itt van mellettünk, előttünk, fölöttünk, csak körül kell nézni.
Egy életünk van, ne tűzzünk ki magunk elé megvalósíthatatlan célokat, ne hajkurásszuk a pénzt, a gazdagságot, ne a felszínes boldogságot keressünk, inkább csak éljünk, szeressünk, nevessük, éljük meg a pillanatokat, és mentsük el az emlékeket a szívünkben. Mert a valódi gazdagság nem az, amit a külvilág lát belőled, nem a cipőd ára, vagy a márkajelzés a felsődön, hanem az, ami a szívedben van, ami te magad vagy, amit adsz, és amit visszakapsz.
A mai világban mindenki aggódik, stresszel, nem éli meg a kapcsolatában a jót, nem értékeli eléggé a családjával töltött pillanatokat, nem tudja magát felhőtlenül elengedni.
A boldogság nem egy olyan érzés, amit majd valamikor elérsz, ha majd eleget teszel, keményen dolgozol, egyszer csak megtalál, nem. A boldogság egy állapot, egy testi-lelki pont jó állapot, egy olyan harmónia, amit mindennap fel kellene fedezned önmagadban, a környezetedben, a barátaidban vagy éppen a téged körülvevő világban. A boldogság nem a személyes vagyoni értékeinktől függ, hanem egyszerűen csak természetesen árad. Nem függ semmitől, kizárólag tőled, tőled függ, hogy mennyire akarsz boldog lenni, mennyire tudod értékelni az instant boldogságokat a hétköznapokban, mennyire élsz, mennyire adsz, és ki is vagy valójában.
Miért instant a boldogság?
Azért mert egy állapot, egy érzés, amely kisebb hőfokon éget, mint a szerelem, (de ugyanúgy a szerelemtől is lehetünk nagyon boldogok) sokkal tudatosabb, mert mi magunk választhatjuk meg, mennyire engedjük be a lelkünkben, a szerelemmel ellentétben, nem „észrevétlenül alakul ki”, hanem valahogy olyan, mint egy motiváció.
Azt vettem észre, hogy azok az emberek, akik magabiztosak, jóban vannak önmagukkal, sokkal fogékonyabbak a világ szépségeire, előbb meglátják, mi az, ami igazán boldogsággal tölti el őket, mint azok, akik nem bíznak önmagukban, akik befelé fordulnak, és nem nyitottak a világ felé, mert önmagukban sem bíznak.
Fel kell tennünk magunkban a kérdést, mi az, ami engem boldoggá tesz? És így kell hozzáállni a világhoz, az élethez, amiből mindannyiunknak csak egy jutott, rajtunk áll, hogy mennyire tesszük teljessé, és mennyire tudunk szívből, boldogan élni.
Azt javaslom, mindenkinek, hogy írjon egy kis instant listát, amitől jobban érzi magát, ami feltölti, amik apróságok ugyan, de neked jobbá teszik a napodat, könnyebbé az életedet. 🙂 Hajrá!

Az Én Instant listám:
• Beleszagolni egy könyvbe, amit először fogok meg
• Reggel indulás előtt belemosolyogni a tükörbe és tudni, hogy jól kezded a napot
• A frissen főzött kávé illata
• A hajam, miután megmosom
• A kedvenc parfümöm, amitől magabiztos leszek
• Utazás közben elmerülni a kedvenc zenéimbe
• Meglepni valakit (egy aprósággal, vagy bármivel)
• Kapni /vagy adni egy ölelést
• Megdicsérni valaki ruháját/ vagy mikor te kapsz dicséretet
• Amikor az ágyamon, mellettem alszik a cicám
• Amikor felhív egy rég nem hallott ismerős
• Amikor találkozok egy régi ismerőssel véletlenül
• Amikor főzők egy finom ebédek, vagy sütök sütit
• Amikor érzem a tavaszt, de még a hűvösebb szellő fújja a hajamat
• Amikor váratlanul kapok valamit
• Edzés közben, után
• Amikor a barátaimmal vagyok
• Amikor újra játszok, mint gyerekkoromban
• Amikor szeretnek és szerethetek
• Amikor taníthatok, azt teszem, amit a legjobban szeretek csinálni, és amit egész életemben szeretnék „dolgozni”
• Amikor valaki megjegyez rólam valami apróságot
• Amikor a jó memóriám és a megérzéseim nem hagynak cserben
• Amikor kikapcsolódok, aktívan, vagy passzívan pihenek
• Amikor végre a boldogságról írhatok… 😀
A listát még folytathatnám a végtelenségig, mert annyi apróság, annyi „csoda” van a világban, a világunkban, mindenki kis személyes terében, önmagában.

Ne agyaljunk, ne stresszeljünk (annyit), nevessünk az esőben, és ha kell, sírjunk a felhők mögött, adjuk ki, ami fáj, engedjük el, hagyjuk hátra a rosszat, azt, amitől szenvedtünk. Nézzünk előre, lássuk meg a szivárványt, engedjük be a napot, és nyissuk ki végre az ablakot, a lelkünkben és a szívünkben! Legyünk boldogok az életben, még akkor is, ha néha csak percekre, órákra, napokra, hetekre, hónapokra vagy évekre találunk rá 🙂