Szentimentalizmus máz nélkül
Ősz volt, elmúlt a keserédes, magányos nyár, amiben a szellő sem fújdogált, ahol a nap is csak égette a lelket, és mégis hideg, remény nélküli szíveket hagyott maga után. Búcsúszavakat sem kaptam, hiszen már az nem divat, eltűnni viszont, ott hagyni ágon maradt emlékeket, padlón hagyott érzelmeket, fáradt megviselt lelkeket, játszva tenni meg lehet. Félretettem… Tovább »
