![\"balloons-beautiful-clouds-colors-Favim.com-2128870\"](\"https:\/\/lepkekucko.cafeblog.hu\/files\/2015\/06\/balloons-beautiful-clouds-colors-Favim.com-2128870.jpg\")
<\/a><\/p>\r\nL\u00e1ttam egy filmet, nem l\u00e9nyeg a c\u00edme, sem a t\u00f6rt\u00e9nete annyira, mert nagyj\u00e1b\u00f3l \u00fagyis egy tanuls\u00e1got lehetne levonni bel\u0151le, amit a filmben ki is mond a f\u0151szerepl\u0151. \u201eNem tudtam, hogyan \u00e9ljek, \u00edgy h\u00e1t nem \u00e9ltem!\u201d. Ez a mondat volt, a legszomor\u00fabb momentuma, az am\u00fagy sem sz\u00edvder\u00edt\u0151 alkot\u00e1snak.
Megragadt bennem. Ha folyamatosan azon agyaln\u00e9k, hogy, hogyan d\u00f6ntsek, ha b\u00e1nn\u00e1m azt, amit megtettem, sosem \u00e9ln\u00e9k. Nagyon r\u00e9gen megfogadtam magamnak valamit, m\u00e9gpedig azt, hogy nem akarok, magamban, ha\u2026 mondatokat, k\u00e9rd\u0151jeleket hagyni. A mi lett volna ha? Az egyik legf\u00e1j\u00f3bb k\u00e9rd\u00e9s, mert a v\u00e1lasz r\u00e1 sosem der\u00fcl ki.
Ha rosszul d\u00f6nt\u00f6k is, d\u00f6nt\u00f6k, megv\u00e1lasztom az utat, elindulok, rajta \u00e9s nem fordulok t\u00f6bb\u00e9 vissza. Vannak k\u00e9rd\u00e9seim persze nekem is, de azok nem az \u00e9n v\u00e1laszt\u00e1saim voltak, \u00edgy h\u00e1t tudom j\u00f3l, hogy m\u00e1s helyett nem tal\u00e1lhatom ki az \u00e9letet, a d\u00f6nt\u00e9seit mindenki saj\u00e1t mag\u00e1ban hozza meg. A pillanatot, a visszaford\u00edthatatlans\u00e1g tudat\u00e1ban kell meg\u00e9lni. A pillanat az, ami most van, most kell \u00e9lned. most kell d\u00f6ntened, most kell ott lenned.
Nem f\u00e9lhet\u00fcnk att\u00f3l, hogy mi lesz, mert ha k\u00e9sleltetj\u00fck a jelent, akkor sosem \u00e9lj\u00fck meg igaz\u00e1n.
De egy biztos, nem kell, hogy eg\u00e9sz \u00e9letedben j\u00f3 d\u00f6nt\u00e9seket hozz, \u00e9s sose hib\u00e1zz, nem kell, az sem, hogy pr\u00f3b\u00e1lj megfelelni a t\u00e1rsadalomnak, a k\u00fclvil\u00e1gnak, az ismer\u0151seidnek. Nem kell, hogy mindig j\u00f3 legy\u00e9l, hiszen ne m\u00e1soknak \u00e9lj, hanem csakis magadnak. Te vagy ott, te ir\u00e1ny\u00edtod a saj\u00e1t \u00e9letedet. Nem m\u00e1s. Amikor visszatekintesz az \u00e9letedre, ne az f\u00e1jjon, hogy mit nem tett\u00e9l meg, hanem az\u00e9rt h\u00faz\u00f3djon mosolyra a sz\u00e1d, mert tudod, hogy mennyi mindent \u00e1t\u00e9lt\u00e9l, \u00e9s ez a sok \u00e9lm\u00e9ny mennyit hozz\u00e1tett ahhoz, aki vagy. Mert v\u00e9gs\u0151 soron ez a l\u00e9nyeg. Senki nem d\u00f6nt helyetted, a te \u00e9letedet neked kell \u00e9lned, \u00e9s az elsz\u00e1llt, meg nem \u00e9lt pillanataidat m\u00e1r \u00fagysem hozza vissza soha senki.
\u00c9n nem akarok senkit\u0151l \u00e9s semmit\u0151l f\u00fcggeni, ha lehet, a szabads\u00e1got v\u00e1lasztom, azt, hogy \u00e9ljek, ott legyek a pillanatban, \u00e9s a legfontosabb, hogy a jelenre koncentr\u00e1ljak. A jelen az, amiben \u00e9lsz, amiben tapasztalsz. Musz\u00e1j, hogy ott legy\u00fcnk a saj\u00e1t \u00e9let\u00fcnkben, mert mi \u00edrjuk \u00e9let\u00fcnk k\u00f6nyv\u00e9t, mi alak\u00edtjuk \u00e9s form\u00e1ljuk, \u00e9s egyed\u00fcl a d\u00f6nt\u00e9seink azok, amik el\u0151bb-ut\u00f3bb v\u00e1ltoz\u00e1st gener\u00e1lnak, \u00e9s ez csakis t\u0151l\u00fcnk f\u00fcgg! :)
\u00cdgy h\u00e1t l\u00e9pj ki az \u00e9letbe, d\u00f6nts, sodr\u00f3dj, hagyj nyomokat magad ut\u00e1n, \u00fclj fel a spont\u00e1n \u00e9lm\u00e9nyeket ny\u00fajt\u00f3 vonatra \u00e9s sz\u00ednes\u00edtsd a vil\u00e1godat, ami saj\u00e1t magadban van, mert igenis rajtad m\u00falik!<\/p>\r\n
Vagyis ahogy a mindenki \u00e1ltal j\u00f3l ismert sz\u00e1m mondja, \"Kezdjetek el \u00e9lni, hogy legyen mit mes\u00e9lni'\" ^^<\/p>\r\n