Elsodródva

Az oldalon megjelent írások a szerző saját szellemi tulajdonát képezik! Az engedélye nélkül megosztani, másolni, felhasználni tilos!  A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva jön létre. Én Ács Vivien vagyok a blog tulajdonosa, az egyetlen szerző, minden írásom a saját szellemi termékem! Bárhol megjelentetni az írásomat az engedélyem és… Tovább »

Az életben rengetegszer kerülünk olyan helyzetben, hogy döntenünk kell a saját sorsunk felől. Választások széles tárháza van előttünk, és csak rajtunk áll, hogy az életünket hogyan is alakítjuk. De és itt egy de, vannak olyan emberek, akik örökké a környezetüket, a körülményeiket, a családi hátterüket, a barátjukat, barátnőjüket, volt kapcsolataikat, jelenlegi vagy volt munkahelyüket okolják… Tovább »

Ősszel jöttél, akkor, mikor a változások jó irányt vesznek, te voltál nekem az újrakezdés szele. Korábban azt gondoltam, az én életemben csak nyáron történnek jó dolgok, de már több éve nem volt szép a nyár, beköszöntött a színekkel teli évszak és azon a szeptemberen, mikor megismertelek, máshogyan világítottak az este fényei. Furamód, előtte majdnem napra… Tovább »

Vannak emberek, akik csak átfutnak az életünkön, nem agyalunk sokáig a miérteken, gyorsan túlesünk azon, hogy már nem része a mindennapjainknak, hirtelen eltűnt, talán kicsit megéreztük, de tudatosan nem bántott minket a hiánya. Míg mások, hacsak rövid időre is, de valami szokatlant hoznak az életünkbe, és később rájövünk, hogy nem csak az volt más, hogy… Tovább »

Ősz volt, elmúlt a keserédes, magányos nyár, amiben a szellő sem fújdogált, ahol a nap is csak égette a lelket, és mégis hideg, remény nélküli szíveket hagyott maga után. Búcsúszavakat sem kaptam, hiszen már az nem divat, eltűnni viszont, ott hagyni ágon maradt emlékeket, padlón hagyott érzelmeket, fáradt megviselt lelkeket, játszva tenni meg lehet. Félretettem… Tovább »

A lelkem nyugodt, de a múltam és az emlékeim kuszák. Évek óta írok verseket, és most közeledik a kötetbemutató, kiadnak egy verses kötetet, amiben amatőr kortárs írók írtak, és nekem is szerepel benne öt versem. Ezek a versek, nem a boldogságról szólnak, és nem is a szerelemről. Egyszerűen csak az űrről és a fájdalomról, a… Tovább »

Mire vágyunk igazán? Mitől leszünk boldogok? A boldogság egyenlő a szerelemmel? Melyik kezdődik előbb? Tudunk igazán szeretni és hagyjuk is, hogy valaki igazán szeressen minket? Készen állunk rá, és ha megkapjuk, tudunk élni vele? Ha ott van valaki, akivel boldog lehetnél, mi dönti el, hogy adsz-e neki és magadnak egy esélyt? Kérdések, melyekre olykor nem… Tovább »

Miért viselkedünk ellentétesen, miért nem éljünk meg azt amit érzünk? Nem sírunk, ha valami fáj, nem adjuk ki magunkból a szomorúságot, ha csalódunk valakiben, csak halkan nyelünk egyet, nem öleljük meg elégszer a családunkat, a barátainkat, nem táncolunk önfeledten, és nem mosolygunk szívből ha boldogok vagyunk, és félünk szeretni, igazán szeretni valakit, mert ha kiadjuk… Tovább »

Lányok ki érezte már úgy, hogy egy férfi/fiú mást mondott, és másképpen cselekedett vagy élt?  Ki érezte már azt, hogy valamit csak azért mond neki egy pasi, hogy jobb fényben tűnjön fel előtte? Én bevallom nagyon sokszor. Nem csak, hogy ők maguk jobbnak akarnak látszani, de minket sokszor rosszabbnak titulálnak maguknál. A férfiak hajlamosak nem… Tovább »

Körökbe írva Sétálok az ösvényen, járom a végtelen köröket,Várlak és nem jössz, nem jössz vissza már sosem. A hitem egyre fogy, és a fogy a bor is a pohárban, Nem jössz vissza már, úgy mint korábban. Éget a nyári meleg, de szívem mint a jég, Nem olvad, nem olvad már rég. Fekszem a fűben, bámulom… Tovább »

Tudod, hogy már nem fáj, de mégis ott van és emlékeztet arra, hogy megtörtént. Hogy veled történt meg. Mutatják a hegek, az apróbb horzsolások, a soha be nem gyógyuló sebek. Jól vagyok, mondogatom magamnak, talán többször, is mint kellene. A sérülések, melyeket mikor kaptam felszisszentem, vagy épp csak könnybe lábadt a szemem, de a testemen,… Tovább »

Neked az kell, aki kedves, aki egyszerű, aki mosolyog, amikor meglát, aki még a rossz vicceiden is nevet, akit szeretnek a szüleid, akivel tudsz villogni, mert olyan csinos, akivel jól mutattok a közös fotón, aki nem jár bonyodalommal, aki kiszámítható, akinek nincsenek nagyratörő önmegvalósító tervei, aki mindig ott van, amikor szükséged van rá, aki középszerű…. Tovább »

Ismered az érzést, mikor folyton csak vársz? Mikor azt mondod, majd eljön a megfelelő idő hozzá? Csak halogatod a dolgokat, elódázod a döntést, elteszed későbbre a választást. Pedig a pillanat itt van. Te döntesz, hogy megéled-e, vagy hagyod elillanni. Láttam egy filmet, nem lényeg a címe, sem a története annyira, mert nagyjából úgyis egy tanulságot… Tovább »

Egy kapcsolat, ha elmúlik azt meg kell gyászolni. De mi van akkor, ha nem volt rendes kapcsolat, csak valaki nagyon benne maradt a fejedben, de az életedben már nincs jelen. Hogyan tudnál túl lenni rajta? Az életben nem mindig van elégtétel, és nem mindig kapod meg a vigaszt, amire vársz. Ha valakit tényleg szerettél, akkor… Tovább »

Van, hogy elmúlik minden. Eltűnnek a szavak, a fájó gondolatok, a bennünk lévő tüzek, és a féktelen lángok. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor, de azt érezzük, hogy megtörtént.Bennem sincs már várakozás, nincsenek remények, csak elrejtett talán igaz sem volt emlékek. Egyszerűen elmúlt a rezdülés. Már nem kínoz senkinek sem a hiánya, nem érzek késztetést eszeveszett… Tovább »

Lehet a félig is elég. Lehet, úgy élni, hogy csak félig égetem a gyertyát, és nem engedem, hogy a másik feléhez érjen, mert elfújom. Lehet így is. Lehet, elég a kevés is. Egy-egy kósza éjszaka, ami épphogy csak enyhíti a magányt, egy-egy véglet, de sohasem a teljes. Lehet félig lenni egy kapcsolatban is. Nem kellenek… Tovább »

Gabriel García Marquez (Arataca, 1927. március 6.- Mexikóváros, 2014. április 17. ) Nobel- díjas író, újságíró, kiadó és politikai aktivista. Az egyik volt csoportársamtól kaptam meg az író utolsó levelét. Olvassátok és fogadjátok meg! 🙂 Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy rongybábú vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan… Tovább »

Lányok, ne legyünk naivak, ismerjük fel, ha egy pasi át akar verni, ha ki akar használni. Ha túl szép, hogy igaz legyen… Szép a csomag, tökéletes a díszítés, megnyerő a külső, de értéktelen a belső. Van, hogy nincs több benne. Üres felszín, lelketlen, érzéketlen bunkó egy tökéletes testbe bújtatva. Azt mondja, amit hallani akarsz, de… Tovább »

NE repíts a magasba, ha nem adsz szárnyakat, ha nem jössz értem többé, és hagysz egyedül zuhanni. Nem leszek többé megalkuvás, sem pótlék, sem vigasz. Nem leszek egy kísérlet, nem leszek egy eszköz, és nem leszek a bábod. Nem, mert én többet érek ennél. Ne csak a testem kelljen, a lelkemre is legyél kíváncsi. Tisztelj… Tovább »

Az emberek folyton a boldogságok keresik, nagy célokat tűznek ki maguk elé, amiktől azt gondolják, hogy boldogabbak lesznek, mindig többre vágynak, ami van, több pénzre, nagyobb házra, kocsira, több fizetésre, életük végéig tartó boldog házasságra. Az a baj, hogy nem értékeljünk, amink van, nem fordítunk elég figyelmet a hétköznapokra, nem éljük meg a maga teljességében… Tovább »