Elsodródva

“A seb egy emlék. (…) Jobb, ha helye marad. “

A lelkem nyugodt, de a múltam és az emlékeim kuszák. Évek óta írok verseket, és most közeledik a kötetbemutató, kiadnak egy verses kötetet, amiben amatőr kortárs írók írtak, és nekem is szerepel benne öt versem. Ezek a versek, nem a boldogságról szólnak, és nem is a szerelemről. Egyszerűen csak az űrről és a fájdalomról, a… Tovább »

Vagy szeretsz valakit, vagy nem. A “lehet, hogy…” az nem szerelem. Az édeskevés.

Miért viselkedünk ellentétesen, miért nem éljünk meg azt amit érzünk? Nem sírunk, ha valami fáj, nem adjuk ki magunkból a szomorúságot, ha csalódunk valakiben, csak halkan nyelünk egyet, nem öleljük meg elégszer a családunkat, a barátainkat, nem táncolunk önfeledten, és nem mosolygunk szívből ha boldogok vagyunk, és félünk szeretni, igazán szeretni valakit, mert ha kiadjuk… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!