Elsodródva

Egy kis esti szösszenet. Még csak az áprilisi szellő simogatja arcom, még csak alig 10 hónapja, hogy nincs állandó barátom. Még egy utolsó radioheed dal, vagy szóljon a kispál és a borz, még egy utolsó szál cigi, mint régen azzal a sráccal az ablakban ülve a novemberi őszben. Csak még egy korty bor, csak még… Tovább »

Én már nem… akarok rohanni. Elfáradtam. Nem akarok megfelelni senkinek. Nem tartozom elszámolással az életemről. Mert ez az enyém. Azt csinálok, amit akarok, ha én jól érzem magam, akkor nincs mit megbánnom. Csak megakarok állni, abbahagyni a versenyfutást az idővel. Nem sietni, nem futni, csak sétálni szeretnék. Nem akarok azon agyalni, kinek hiányzom, ki szeret,… Tovább »